1953 - Ascari folytatta a Ferrari sikersorozatát
Bálint 2008.01.03. 20:00
Mivel mindenki meg volt győződve arról, hogy a korábban bevezetett szabályok helyett újakat léptetnek majd életbe, az 1953-as esztendőben nem voltak jelentős technikai újítások.
Mivel mindenki meg volt győződve arról, hogy a korábban bevezetett szabályok helyett újakat léptetnek majd életbe, az 1953-as esztendőben nem voltak jelentős technikai újítások. A szívomotorral felszerelt autók azonban ennek ellenére sikeresen szerepeltek. A hathengeres Masetrati teljesítménye kétszáz lóerő volt, és a versenyek során elérte a 7500-as percenkénti fordulatszámot is.
Az évad első futama január 18-án, Buenos Aires-ben került megrendezésre. Az argentín közönség már nagyon várta, hogy honfitársuk, Juan Manuel Fangio megtegye első métereit a pályán. Az Argentín Nagydíj rendezői éppen ezért nem tudták megakadályozni azt, hogy néhány kíváncsi néző, ne a pálya széléről kísérje figyelemmel a verseny eseményeit. A kilencvenhét körös megmérettetés harminckettedik körében egy kisfiú szaladgált a pályán, s éppen abba az irányba haladt, ahonnan a Ferrari versenyzője, Giuseppe Farina érkezett. Az olasz pilóta kétségbeesetten próbálta meg kikerülni a gyermeket, s ennek következtében elvesztette uralmát az autója felett, így a nézők közé hajtott. A Formula-1-es világbajnokság során előszőr történt tragédia a verseny helyszínén. Más-más források eltérő számadatokról számolnak be a halálos sérüléseket szenvedett személyek számát illetően, de a legtöbb helyen kilenc áldozatról írnak, valamint sok sebesültről. A nagy zűrzavarban Alan Brown, aki a Cooper-Bristol volánjánál versenyzett egy kisgyermeket halálra gázolt. Útban a baleset helyszínére a mentőautó további két nézőt ütött el, valamint egy lovasrendőr is életét vesztette. Giuseppe Farina csak a szerencsének köszönhette, hogy a tragédia során nem sérült meg. A versenyen végül Alberto Ascari győzedelmeskedett csapattársa, Luigi Villoresi és a Maserati pilótája, Froilan Gonzalez előtt.
Az első Európában megrendezésre került versenyre már elkészült az új Maserati, így június 7-én Zandvoortban Fangio barátja, a 29 esztendős Onofré Marimon már az új autó volánjánál kezdehette meg Formula-1-es pályafutását. Csapttársai, José Froilan Gonzalez és Felice Bonetto a harmadik helyre hozták be az autót a Ferrari két pilótája, Ascari és Farina mögött. Két héttel később Belgiumban a Ferrari újabb kettős győzelemet szerzett Ascari és Villoresi révén. Marimon harmadikként haladt át a célvonalon.
Az 1953-as Francia Nagydíjnak Reims adott otthont, ahol sokan Alberto Ascari vagy Juan Manuel Fangio győzelmére számítottak. Mike Hawthorn imádta a nőket valamint fényűző rendezvényeket, és egyes megfigyelők szerint a versenyeken nyújtott teljesítménye gyakran függött attól, hogy hogyan sikerült az előző estéje. Ezen a vasárnapon csúcsformában volt, és már a verseny kezdetétől a végéig lépést tudott tartani az élmezőnnyel. Az argentín Gonzalez a Maserati volánjánál átvette a vezetést, és körönként egy másodperces előnyre tett szert. Amikor kigurult a boxba, nagy küzdelem alakult ki a vezető pozícióért. Körről körre más-más állt a mezőny élén, majd Hawthorn feljött a negyedik helyre. A versenytáv felének megtételét követően Fangio és Hawthorn már annyira elszakadt a mezőny többi részétől, hogy szinte külön küzdelmet folytattak. Mindketten bizonyítani szerettek volna, amikor Fangio-nak problémái adódtak a sebességváltóvál. Az argentín pilóta nem tudta egyesbe visszakapcsolni autóját, amire a hajtűkanyarban igen nagy szüksége lett volna. A volánművész minden tőle telhetőt elkövetett, hogy megőrizze pozícióját.
Öt körrel a verseny vége előtt csupán egy kerékhosszal vezetett, majd felváltva álltak a mezőny élén. Egy kör elteltével Hawthorn elkezdte keményen nyomni a gázt, s Fangio cikk-cakkban haladt, hogy megakadályozza az előzést, majd mindketten eltűntek a Dunlop híd alatt. Sokan már fogadást kötöttek, hogy vajon ki érkezik meg elsőként a célba. Fangio-nak még egyszer sikerült vetélytársa elé kerülnie, aki azonban visszaelőzte. Mivel a Maserati versenyzőjének meg kellett várnia, amíg kettes sebességfokozatban eléri a megfelelő fordulatszámot, így nem volt esélye. A hajtűkanyarban olyan lassan haladt, hogy kishíjján Gonzalez is megelőzte. Mike Hawthorn volt az első olyan angol autóversenyző, akinek sikerült Formula-1-es futamot nyerni.
Az évad ötödik versenyén Silverstone-ban ismét Ascari győzdelemeskedett, és ezzel igen közel került a világbajnoki cím megszerzéséhez is. Ez volt az olasz pilóta negyedik diadala az évben, így jelentős fölénnyel rendelkezett vetélytársaival szemben.
A Német Nagydíjnak otthont adó Nürburgringen Giuseppe Farina megszerezte első és egyetlen győzelmét az 1953-as esztendőben. Farina sikerében az is szerepet játszott, hogy Alberto Ascari 230 kilométeres óránkénti sebességgel haladva elvesztette jobb első kerekét, akinek sikerült háromkeréken begurulnia a boxba. Bár Farina haladt át elsőként a célvonalon, a közönség mégis Ascarit ünnepelte. Ekkor még senki nem sejtette, hogy ez lesz az 1950-es év világbajnokának utolsó diadalma.
Három hét elteltével a legendás Antonio Ascari gyermeke, Alberto világbajnoki címet szerzett. Ascari a hatvanöt körös verseny negyvenegyedik körében a gyújtógyertya cseréjére kiállt a boxba, majd öt körrel később Marimon Maseratija felmondta a szolgálatot, így a három Ferrari uralta a mezőnyt. Farinának nyolcvan másodperes előnye volt ekkor már csapattársaival szemben, aki ekkor azt az utasítást kapta a csapat vezetőitől, hogy lassítson, mivel senki nem jelent veszélyt rá nézve. Farina teljesítette az utasítást, Ascari pedig kihasználta a lehetőséget. Mindenképpen meg szerette volna védeni volna védni világbajnoki címét, így Hawthornt követően az ötvenötödik körben Farinát is utolérte. Ascari bár elsőként haladhatott át a célvonalon, s világbajnok lett, Farina nagyon megharagudott rá, s kérdőre vonta. A csapatutasítások helyessége a mai napig is igen vitatott, és nem volt ez akkor sem másképpen.
Az idény utolsó állomása Olaszország volt, ahol szeptember 13-án bőgtek fel a versenyautók motorjai. A nyolcvan körös megmérettetés első ötven körében Ascari, Farina, Marimon, illetve Fangio felváltva álltak a mezőny élén, amíg a két argentín pilóta olajhűtője meg nem hibásodott, s mindketten kiállni kényszerültek a boxba. Marimont hárman is lekörözték, aki a verseny további részében barátjának, Fangionak segített. Az utolsó jobbos kanyart megelőzően Ascari még a mezőny élén állt, Fangio és Farina előtt, de néhány száz méter elteltével mégis Fangio haladt át a célvonalon, Farinát és Villoresi-t megelőzően. Bár máig vitatott, hogy potosan mi is történt, mégis az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy Ascari egy lekörözés folyamán megpördült, akit Marimon már nem tudott kikerülni, s mindketten a pálya szélén találták magukat. Már hosszú idő óta ez volt Fangio első győzelme.
|