Az 1985-ös szezon előtt a jövő két világbajnoka is fontos lépéseket tett karrierje érdekében. Nigel Mansell a elhagyta a Lotus csapatot, és a Williams-hez szerződött, Ayrton Senna a Tolemanntól a Lotushoz igazolt. Jaques Laffite visszatért a Ligiertől a Williams-hez, míg az Arrows Gerhard Berger-t szerződtette, aki korábban az ATS-nél brillírozott. A Teo Fabi vezette Toleman csapat a Monacoi futam után átszerveződött.

Az évad első futamán Rióban Alboreto jól indított, s az első rajtkockáról vághatott neki a megmérettetésnek, ám a futamot Prost nyerte, Alboreto és de Angelis előtt. A második Ferrari-ban autózó Arnoux negyedikként haladt át a célvonalon, azonban összetűzésbe került Enzo Ferrarival így helyére Stefan Johanssont szerződtették.

1985 április 21-én Estroilban bőgtek fel a versenyautó motorjai. Ezen az április végi versenyen szerezte meg Aytron Senna da Silva legelső Nagydíj győzelmét, egy olyan versenyen, ahol a körülmények annyira kedvezőtlenek voltak, hogy még a tehetséges, és sikeres pilóták is kiestek a versenyből. Senna itt kapta becenevét, a Magic-et, aki a szakadó eső ellenére is fáradhatatlan küzdelmet folytatott a győzelemért. Senna nagy riválisai vagy kicsúsztak, vagy karamboloztak a csekély látási viszonyok miatt, mialatt ő a Lotus-szal könnyedén megbirkózott a portugál pálya komplikált kanyarjaival. A fluoreszkáló sárga sisak, a kerekekről felverődő sár ellenére is egyre jobban látható volt. A győzelem után mindenki Senna-t ünnepelte, azonban Aytron hamar visszatért a valóság talajára.
"Mindenki úgy gondolta, hogy nem hibáztam, azonban ez nem igaz. Egyszer mind a négy kerékkel a pázsiton voltam, és teljesen elvesztettem az uralmamat az autóm felett. Az, hogy sikerült a pályára visszahoznom az autót, a puszta szerencsének volt köszönhető."
Senna a Pole Postion-ról rajtolhatott, és már a futam elején a mezőny élére igyekezett, majd építette ki a többi versenyző számára behozhatatlan előnyét. A meglepő nem is a gyorsasága, ha nem a könnyedsége volt, amivel az autót irányította. A küzdelem, ami mögötte zajlott, nagyon szoros volt. Csapattársa, Elio de Angelis megakadályozta, hogy Prost valamint Alboreto) megelőzzék. Prost autója a verseny felének megtétele után, az autója megúszott a vízen, aminek következtében az irányíthatatlanná vált, majd a szalagkorlátnak ütközött.

"Számomra a múlt csak számokat jelent. Én inkább a jövőben gondolkozom."- mondta később Senna.

A verseny Senna után betekintést adott abba a filozófiába, a módszeres és fegyelmezett versenyzésbe, amivel Prost és ő az egész Formula-1-es világ tempóját megváltoztatták. "A mi sportágunkban egyes pillanatok és az örömök nagyon intenzívek, és rövidek; ha valaki sikeres szeretne maradni, fontos, hogy ezeket kitartó munkával hidalja át." Ez a szezon is alátámasztotta ezt az állítását: 1985-ben ő vezetett a legtöbb körön keresztül, azonban győznie csak kétszer sikerült.
Monaco-ban szintén Senna indulhatott az első helyről, majd Alboretoval felváltva autóztak az élen amíg Prost le nem előzte mindkettőjüket és így az évadban második diadalát arathatta le. Alboreto ismét leszorult a dobogó legfelső fokáról.

A Lotus pilótái de Angelis és Senna Kanadában az első sorból vághattak neki a futamnak. De Angelis több mint tizenöt körön keresztül vezetett, majd Alboreto az élre küzdötte magát és végül csapattársa, Johansson előtt ért célba.

Detroit-ban Senna újra megszerezte a Pole Position-t, azonban hasonlóképpen mint Prost vagy Mansell ő is kiesett. Rosberg már a futam elején átvette a vezetést és megajándékozta a Williams-et a szezon első győzelmével.

Le Castellet-ben Rosberg indulhatott az első pozícióból, azonban ez a Brabham napja volt, Piquet győzelme 1957 óta az első sikert jelentette a Pirelli abroncsok számára. Keke Rosberg 10 körön keresztül vezetett, azonban a versenyt másodikként fejezte be.

Silverstoneban Rosberg bebizonyította tehetségét: az első helyről rajtolt, és ezen a versenyen futotta az év leggyorsabb körét közel 260 kilométeres óránkénti sebességgel. Senna 58 körön keresztül vezetett, amikor elfogyott az üzemanyag az autójából. Ekkor Prost vette át a vezetést, és Alboreto előtt elsőként ért célba.

A Német Nagydíj először került a Nürnburgring-en megrendezésre, ahol meglepetésszerűen Teo Fabi-nak sikerült megszereznie az első rajtkockát. A Ferrari pilótái Alboreto és Johansson már az első kanyarban összeütköztek, de Alboreto nem adta fel, és annak ellenére győzni tudott, hogy Senna valamint Rosberg váltotta egymást az élen. Prost a második helyével további pontokat szerzett.

Az Osztrák futamot az első körben bekövetkezett baleset miatt újraindították, Lauda a szezon folyamán először vezetett, azonban a küzdelmet feladni kényszerült, így Prost győzedelmeskedett, akit Senna, majd Alboreto követett.

1985-ben utoljára került Zandvoortban megrendezésre a Holland Nagydíj.
Ezúttal Piquet szerezte meg a Pole Position-t, az első körökben Rosberg állt a mezőny élén, amikor ismételten kiesett majd a vezetést Prost vette át. Laudának azonban sikerült a mezőny élére feljönnie, és megszereznie a szezonban az első győzelmét, és ami egyben pályafutása során az utolsó is volt.

Monzában a megszokott módon zajlottak az események: Senna rajtolt az élről, hamarosan Rosberg vette át a vezetést. Végül mégis Prost állhatott fel a dobogó legmagasabb fokára, ahonnan Piquet és Senna leszorultak.
Spa-ban Senna nyert Mansell előtt, leelőzvén a legelső rajtkockáról induló Prost-ot.

Amint már 1983-ban, most is Brands Hatch-ben rendezték az Európa Nagydíjat. Mansell jól szerepelt hazai közönség előtt és első győzelmét aratta.
Az elővigyázatos Prost azonban már negyedik helyével is magáénak tudhatta a világbajnoki címet. Mansell Kyalami-ban is a legjobb formáját hozta, amikor is az első helyről indulván megnyerte a futamot. A második és harmadik hely Rosberget és Prostot illette meg.

A szezont az új Adelaide-i utcai pályán rendezett futam zárta. Senna az élről rajtolt, ám a versenyt Prost nyerte. Laffite és Streiff második és harmadik
helyezésével, a Ligier-istálló számára elégedettségre adott okot az évad vége.
A Forma 1 tekintetében az 1985-ös év viszonylag szerencsésnek bizonyult, a sportautó-versenyek során azonban két tehetséges pilóta is életét vesztette.
Manfred Winkelhock (ATS) a Mosport Park-ban szenvedett halálos kimenetelű balesetet, Stefan Bellof (Tyrrell) Spa-ban, amikor az Eau Rouge kanyarban megpróbálta megelőzni Jacky Ickx-et, ami igen veszélyes manőver volt, már a kanyar vonalvezetése miatt is. A két autó súrolta egymást és kisodródtak a pályáról. Bellof autója egy betonoszlopnak csapódott, a pilóta azonnal életét vesztette. A baleset előtt senki nem tudott arról, hogy az 1986-os szezonra szerződést kötött a Ferrarival.