A Professzor ugyan tesztelte a Ligier-Renault V10-es versenygépét, azonban ajánlatukat nem fogadta el. Prost már az évad elején megkezdte a tárgyalásokat Frank Williams versenyistállójával a következő szezonra nézve.

Ezen idő alatt Nigel Mansell azon munkálkodott, hogy bebizonyítsa tehetségét, amit az FW14B volánjánál sikerült elérnie. A brit pilóta az első öt futamon elsőként haladt át a célvonalon. Monte Carlóban is igen közel állt ahhoz, hogy mérlege makulátlan legyen, amikor nyolc körrel a futam vége előtt egyik kereke meglazult, így arra kényszerült, hogy a boxba hajtson annak rögzítésére. Ekkor Ayrton Senna átvette tőle a vezetést, és végül két tizedmásodperccel Mansell előtt haladt át a célvonalon. Ez volt Senna ötödik győzelme a Monacói hercegségben, amellyel megdöntötte a Graham Hill által felállított rekordot.

A Kanadai Nagydíj meglepetéseket tartogatott a nézők számára, amikor Gerhard Berger a McLaren-Honda volánjánál az első helyen végzett, aki 12 másodperces előnnyel ért célba, az őt követő Michael Schumacher előtt. Mansell egy megpördülést követően elveszítette második helyét, aminek következtében Patrese a második helyre jött fel. Öröme a Renault erőforrás meghibásodásáig tartott. A Francia Nagydíjon Patrese esélyei igen jók voltak a győzelem megszerzésére, azonban az eső miatt újraindított verseny során a csapat arra utasította, hogy engedje maga elé Mansellt, aki ezzel megszerezte huszonhetedik Formula-1-es győzelmét.

Mansell számára legfontosabb győzelmet a hazai közönsége előtt aratott diadala jelentette. A brit pilóta már a verseny előtt is magabiztosan nyilatkozott. "Aki itt meg akar akadályozni a győzelmemben, azt a rajongók fogják megenni reggelire."

Nigel Mansell autója az 1992-es esztendőben szinte legyőzhetetlen volt. A brit versenyző a Williams-Renault FW14B volánjánál tizenhat futamból kilencet megnyert, ami újabb rekordnak számított. A brit pilóta az augusztus 16-án megrendezésre került Magyar Nagydíj során a második hely megszerzésével bebiztosította világbajnoki címét. "Kérlek ne mondjátok, hogy megnyertem a világbajnokságot, hiszen ez a csapat érdeme." – hálálkodott Mansell csapatának a sikerért.

Mansell öröme hamar elszállt, amikor arról értesült, hogy Frank Williams az elkövetkezendő esztendőben Ayrton Senna és Alain Prost szolgálataira tart igényt. A brazil pilóta el akarta hagyni a csapatot, miután a Honda bejelentette, hogy év végén visszavonul a Formula-1-ből. Ron Dennis így arra kényszerült, hogy az 1993-as esztendőben Ford V8-as motorokkal álljanak rajthoz a Formula-1-ben. Senna akár ingyen is Frank Williams rendelkezésére is állt volna, azonban ekkor Alain Prost szerződése már aláírásra került a csapatnál, aki nem kívánt egy versenyistállóban versenyezni legnagyobb riválisával.

Mansell mellett egy német fiatalembernek is sikerült felhívnia magára a figyelmet a Benatton-Ford volánjánál, aki az 1992-es esztendőben nyolcszor fejezte be a megmérettetéseket dobogós helyen. Michael Schumacher első Formula-1-es győzelmét az augusztus 30-án megrendezésre került Belga Nagydíjon szerezte meg, amikor 36,595 másodperces előnnyel Nigel Mansell előtt ért célba. A verseny előtt szemerkélt az eső, azonban az esőgumik csak akkor kerültek fel az autókra, amikor az aszfalton hatalmas esőcseppek kopogtak..

Egyedül Senna bízott abban, hogy el fog állni az eső, ami azonban nem történt meg, így a háromszoros világbajnok végül ötödik lett. Schumacher egy ideig a harmadik helyen autózott, amikor visszaesett Brundle mögé. Ekkor észlelte, hogy csapattársa abroncsai már nem tapadnak megfelelően, ezért gyorsan a boxba igyekezett, majd ezt követően átvette a vezetést Mansell és Patrese előtt, akik szintén újabb boxkiállásra kényszerültek. Schumacher ezzel megszerezte a Benetton-Ford első győzelmét az 1992-es esztendőben.

Ezalatt a Ferrari versenyistálló krízise tovább folytatódott. A legendás versenyistálló az egész évad során mindössze két dobogós helyezést tudott elérni Jean Alesi révén, ami nagy csalódást jelentett az olasz alakulat számára. A csapat egykori vezetője, Luca di Montezemolo visszatért az korábbi munkaadójához, aki elhívta Harvey Postlethwaitet a Sauber alakulatától, és maga mellé vette a csapat egykori versenyzőjét, Niki Laudát is. A Scuderia szerződést ajánlott a háromszoros világbajnok Ayrton Sennának, aki azonban visszautasította Montezemolo ajánlatát.

Nigel Mansell az évad végén visszavonult a Formula-1-ből, majd az Indy Car sorozatban folytatta pályafutását, ahol első európai versenyzőként az 1993-as esztendőben bajnoki címet szerezett. Nem sokon múlt, hogy az Indianapolisi 500 mérföldes futamon is elvigye a pálmát. Sokan úgy vélték, hogy a brit pilóta nem tért vissza az autósportok elit kategóriájába, azonban az 1994-es esztendőben történt tragédiákat követően ismét egy Williams versenyautóban vette fel a küzdelmet a mezőny ellen.