Kezdődött azzal az év, hogy a Williams vezetői bejelentették, újdonsült világbajnokukat szélnek eresztik. A szakma és a rajongók egyszerre kapták fel a fejüket a hír hallatán, hiszen nem szokás egy világbajnokon túladni.

Az Arrowshoz igazoló Damon Hill helyére az a Jacques Villeneuve lépett, akiben már az 1996-os szezonban is láthattuk a pislákoló tehetség szikráját. A kanadai elsőszámú pilótaként, Heinz-Harald Frentzennel az oldalán vágott neki a szezonnak, amelyet soha nem törölhetnek majd ki az akkor mindössze 26 éves fiatalember fejéből.

Pedig a szezon nem úgy indult számára, ahogyan az a világbajnokok könyvében meg van írva. Az időmérőn még szárnyalt ugyan a Williams újdonsült elsőszámú pilótája, hiszen élete negyedik pole-ját szerezve kedvező előjelekkel várta a vasárnapi futamot, azonban a sors egészen másképp rendelkezett, és Villeneuve vasárnap már az első kanyarban megkóstolta Johnny Herbert autóját, és néhány kör után leiratkozott a versenyen résztvevők névsoráról. Az izgalmas futamot végül David Coulthard nyerte a McLaren-Mercedes színeiben. A ferraris Michael Schumacher 1997-ben már az első futamon dobogóra állhatott, a harmadik helyet pedig Mika Häkkinen kaparintotta meg.

Az első hétvége után tehát nem arról cikkeztek az újságok, hogy a Williams megérdemelt győzelmet aratott a szombati parádés szereplés után, hanem arról, hogy miféle válságot idézhet elő a csapnivaló kezdés az istállónál.

A "kabaré" azonban Brazíliában tovább folytatódott, hiszen Jacques Villeneuve ismét megszerezte a pole pozíciót, viszont szokásához híven ismét kiszáguldott a versenyből az első kanyarban. A kanadai hibája ezúttal nem tűnt végzetesnek, mert jócskán lemaradva a többiektől, de legalább folytatni tudta a versenyt. Sőt, a Williams az incidens után olyan jól összekapta magát, hogy a 49. körben azon kapta magát Villeneuve, hogy Gerhard Bergert támadgatja az első helyért, akit a leintésig sikerült is megelőznie. Ha nehezen is, de a kanadai végre kikaparta a már félig megkezdett gesztenyét, és megszerezte első pontjait a szezonban. Második helyen a beért osztrák, míg harmadik pozícióban Olivier Panis mosolygott.

A sajtó természetesen egészen másképp állt a Williamshez, és magához a pilótához is a Brazíliában aratott diadal után. A jó eredménytől belelkesülve Villeneuve zsinórban harmadszor kaparintotta meg a legjobb időt szombaton, ezúttal Argentínában nem tudtak mit kezdeni a zsenge korú tehetséggel. A futam első pillanatai a tengerentúlon sem teltek el eseménytelenül. Rögtön a rajt után Michael Schumacher és Rubens Barrichello találkozott össze, aminek következtében a német feladta a nagydíjat. Így nyílt lehetősége az addig még a színfalak mögött rejtőzködő Eddie Irvine-nak arra, hogy megmutassa, milyen tehetség lakozik benne. A tűzpiros autóval versengő sportember tényleg mindent elkövetett, hogy megfogja az első pozícióban száguldó kanadait, de minden próbálkozása ellenére kudarcot vallott, és végül másodikként intették le a kockás zászlóval. A harmadik helyen első teljes szezonját kezdő Ralf Schumacher végzett, akit akkor még hatalmas tehetségnek kiáltottak ki.

San Marinóban esélyeshez méltóan ismét a lovak közé csapott Villeneuve, és csapattársa, Heinz-Harald Frentzen előtt megnyerte az időmérőt. Az 1997-es San Marinói Nagydíj egyben Gerhard Berger 200. futama is volt, ám a technika ördöge kibabrált vele, és az osztrák hamar befejezte a versenyt. A sorozat negyedik állomásán Heinz-Harald Frentzen is igazolta szerződtetésének jogosságát, ugyanis miután Villeneuve váltóhiba miatt kiállt, behúzta az első helyért járó pontszámot a Williamsnek.

Úgy tűnt, hogy kissé megfeneklett Villeneuve hajója, és erre a Monacói Nagydíj igazolást is adott, hiszen Jacques azon futamai számát gyarapította, ahol nem ért célba miután falba vágódott versenyautójával. Igaz a hétvége nemcsak neki, hanem a teljes Williamsnek balul sült el, hiszen a csapat másodikszámú versenyzője, Frentzen is idejekorán feladta a küzdelmet. A két pilóta kiválása után Michael Schumacher szélsebesen robogott szezonbeli első diadala felé. Barrichello ugyan megpróbálta követni a klasszist, de a hátránya egyre csak duzzadt a némettel szemben, aki végül 53 másodperces előnnyel megnyerte a versenyt. Harmadik helyen a csapattárs, Eddie Irvine végzett.

Spanyolországban aztán minden visszaállt a megszokott kerékvágásba. Villeneuve a pole pozíció megszerzése után harmadik győzelmét aratva megerősítette vezető pozícióját a világbajnoki címért folyó versenyben. Másodikként a fantasztikus szezont produkáló Olivier Panist, míg harmadikként Jean Alesit intették le.

Mindenütt jó, de legjobb otthon. Na ezt az örök igazságot biztosan nem írta volna alá Villeneuve a Kanadai Nagydíj után. Az időmérőn ezúttal Schumacher volt a leggyorsabb ám ezen a futamon ez senkit sem érdekelt, ugyanis tragikus eseménynek lehetett szemtanúja a kanadai publikum. A Prost-Mugen-Honda fantasztikusan szereplő pilótája, Olivier Panis az 54. körben olyan súlyos balesetet szenvedett, hogy szétroncsolódott a lába. Az eset után leintették a futamot, melyet így Michael Schumacher nyert meg. Panis egyébként hat versenyre eltűnt a mezőnyből (Jarno Trulli helyettesítette), és ami a legfájóbb, hogy utána végig érezni lehetett eredményein a sérülést. A futam krónikájához tartozik, hogy Kanadában debütált Alexander Wurz, aki a betegeskedő Gerhard Bergert helyettesítette.

Franciaországban különösebb izgalmak nélkül Michael Schumacher lett az első, akit Heinz-Harald Frentzen követett. A vb-t vezető Villeneuve tetemes hátránnyal a negyedik helyen végzett. A két Williams közé, Eddie Irvine ékelődött be.

A Brit Nagydíjon aztán nem talált legyőzőre Villeneuve. Miután Frentzennel kibérelték maguknak az időmérőn az első sort, a kanadait a versenyen sem tudták megszorítani. A történethez viszont hozzátartozik, hogy Frentzen be sem fejezte a futamot. A Williams mögött két Benetton-Renault sorakozott fel. Jean Alesi, és meglepetésre Alexander Wurz is a pódiumról integethetett.

A Német Nagydíjon kellemesen csalódhattunk Gerhard Bergerben, aki édesapja halála után valószínűleg - félreértés ne essék - kissé megkönnyebbülve fantasztikus győzelmet aratott Németországban. Michael Schumacher és Mika Häkkinen csak asszisztáltak a győzelméhez.

Talán az évad legjobb versenyét láthatták a magyar nézők augusztusban. Az eddig sehol sem lévő Damon Hill harmadikként kvalifikálta magát a Hungaroringen, és sokáig vezetett is, ám az Arrows az utolsó körökben köhögött, és Villeneuve meg tudta előzni a britet. Harmadikként Johnny Herbertet intették le

Belgiumban Villeneuve ugyan pole pozícióból indulhatott, de a versenyautója nem működött hibátlanul, ezért visszacsúszott az ötödik pozícióba. A futamot Schumacher nyerte Fisichella, illetve Frentzen előtt.

Olaszországban egy rég nem látott ismerős ragadta magához a kezdeményezést. David Coulthard a hatodik helyről felküzdve magát megnyerte a futamot. Egyedül Jean Alesi és Frentzen tudták tartani vele a lépést. Villeneuve és a Ferrait terelgető Schumacher is a középmezőnyben végzett.

1997. szeptembere a kanadaié volt. Villeneuve Ausztriában és a Nürburgringen is diadalmaskodott - utóbbi történetesen a Luxemburgi Nagydíjat jelentette -, és úgy tűnt, eldőlt a világbajnokság.

Ám a sors másképp rendeltetett, mivel Villeneuve-öt a következő futamon diszkvalifikálták, miután sárga zászlós jelzés alatt nem lassított a kvalifikáción. Michael Schumacher megnyerte a versenyt, ezzel az utolsó hétvégre maradt a döntés.

Ami az Európa Nagydíj 48. körében, Jerezben meg is született. A Dry Sac kanyarban Villeneuve és Schumacher összekoccantak, ami miatt a német feladni kényszerült a futamot. A kanadai bebújt riválisa mellé, aki nem tudta tartani pozícióját, de egy kétségbeesett manőverrel még próbálta menteni a menthetőt. A kísérlet az azóta elhíresült képsorokat eredményezte, az viszont a mai napig nem derült ki, hogy ki hibázott, de tény, Villeneuve lett a világbajnok. Persze a média számtalan verziót dolgozott ki. Voltak, akik műszaki hibára gyanakodtak, voltak, akik Schumachert, és persze voltak, akik Villeneuve-öt tették felelőssé a történtek miatt. Az FIA utólag elvette Michael Schumacher pontjait, tehát a német papíron nulla ponttal zárta a szezont.

Összességében egy nagyon kiegyensúlyozott idényen voltak túl a pilóták 1997-ben, és ha netán fordítva sült el volna a dolog, Michael Schumacher világbajnoki címe is teljesen megérdemelt lett volna.



Az 1997-es világbajnokság végeredménye
Pilóták:

	Pilóta	Pont
1.	J. Villeneuve	81
2.	H. Frentzen	42
3.	D. Coulthard	36
4.	J. Alesi	36
5.	G. Berger	27
6.	M. Häkkinen	27
7.	E. Irvine	24
8.	G. Fisichella	20
9.	O. Panis	16
10.	J. Herbert	15
11.	R. Schumacher	13
12.	D. Hill	7
13.	R. Barrichello	6
14.	A. Wurz	4
15.	J. Trulli	3
16.	P. Diniz	2
17.	M. Salo	2
18.	S. Nakano	2
19.	N. Larini	1
20.	M. Schumacher	0
21.	J. Magnussen	0
22.	J. Verstappen	0
23.	G. Morbidelli	0
24.	N. Fontana	0
25.	U. Katajama	0
26.	T. Marques	0

Csapat

	Csapat	Motor	Pont
1.	Williams	Renault	123
2.	Ferrari	Ferrari	102
3.	Benetton	Renault	67
4.	McLaren	Mercedes	63
5.	Jordan	Peugeot	33
6.	Prost	Mugen Honda	21
7.	Sauber	Petronas	16
8.	Arrows	Yamaha	9
9.	Stewart	Ford	6
10.	Tyrrell	Ford	2
11.	Minardi	Hart	0